|
A SZCIENTOLÓGIA IGAZ TÖRTÉNETE
ÍRTA
L. RON
HUBBARD
Ezután vegyük az igaz történet második részét: Az emberek érdekesnek találják. Nagyon furcsa lenne, ha nem így volna, mivel ezeket a kérdéseket mindenki fölteszi magának, és mindenki kutatja a választ a saját létezőségére és a
válaszok alapigazsága megfigyelhető a Szcientológia következtetéseiben.
Ugyanakkor ahhoz, hogy ezt hírré tegyék, zavaróvá kell tenni. Az embereket úgy festik le az újságokban, mint akiket elraboltak vagy hipnotizáltak, illetve akiket vonakodó áldozatként vonszoltak oda, hogy könyveket olvassanak vagy bizonyos dolgokat meghallgassanak.
A káosz kalmárja a 3. pontot gondosan elkerüli. Ez neki veszélyes terület.
Az emberek úgy találják, hogy működik. Soha egyetlen, a működőképességére vonatkozó utalást nem tesz a sajtó a Szcientológiával kapcsolatban, bár semmi kétsége, hogy valóban működik. Ez az, amiért veszélyes. Nyugodttá teszi a környezetet. Így tehát minden idő, amit valaki azzal tölt el, hogy arról próbálja meggyőzni a sajtót, hogy a Szcientológia működik, csupán a riporterek
felzaklatásával töltött idő.
A 4. ponton az emberek továbbadják másoknak a sajtó úgy érzi: elárulták. Senkinek sem szabadna semmi olyasmit elhinnie, amit nem az újságokban olvas. Hogy létezhet egyáltalán olyan, hogy egy hír szájról szájra jár? Így hát, hogy megpróbálják megakadályozni az embereket abban, hogy odafigyeljenek rá,
a káosz kalmárjainak olyan szavakat kell használniuk, mint szekta. Ez egy zárt csoport holott a Szcientológia a Föld legnyitottabb csoportja bárki számára. És hogy megpróbálják távol tartani az embereket a Szcientológiától, támadniuk kell a szervezeteket és azok embereit.

|